Ami igazából abból áll, hogy ha leteszem üvölt... Jó éjszakát gyerekek...

Próbálj meg úgy pihenni, hogy a gyerek biza nem akar. Az a rossz az egészben, hogy délutántól táncol az idegeiden, mert mire azt hinnéd, végre elaludt, egy fél óra-óra múlva kipattanik a szeme, és üvölt. Te meg találgass szépen, hogy mi is a baja pontosan?

Most akkor éhes, vagy szomjas, vagy fáj a hasa, vagy mi baja?

Próbáltam amúgy az Espimisan cseppet, nem igazán vált be a hasára, helyette vettem az Infacolt, na az be is vált, és nem lehet túladagolni, tehát dupla adagot is adhatok neki. Van azonban amire ez sem jó.

Ez pedig, ha maga a kaki csavarja a beleit, és nehezen sikerül megszabadulni tőle. Arra semmi nem jó, csak egy kis masszás, és tornáztatás. Akkor aztán megindul aminek meg kell indulnia.

Van amikor az is segít, ha csak bedobom a hintájába, és az szépen elringatja. De ha már a hintában is bőg, akkor vége.

Akkor jön apa, és ha neki sem megy, akkor ketten szenvedünk tovább a gyerek mellett.

Igaz ő minden gond nélkül el tud aldni így is, én meg folytatom a tutujgatást van hogy éjfélig. Se kaja, se pia, se mosdó, és csukódik az ember szeme, már zsibbad az agya, és vége a világnak. Ilyenkor jön a felnőtt hiszti, a magasabb hangvétel, a türelmetlenkedés, hogy miért nem alszik már?

Aztán lepasszolom apulának ha olyan, és van amikor elalszik nála, ha nem akkor masszázs, és ringatás. Ha az sem segít, vagy már leszakad a hátam és a kezem, akkor hinta.

Ott egy órát is elvan, és csak utána veszem ki, amikor már tuti alszik, mint a bunda.

Persze valamikor ez sem jön össze. Olyankor totál végem van. De ahogy idősödik, úgy alszik el egyre jobban, már nem fáj úgy a poci sem. Azért néha még adok neki, biztos ami biztos.

Mikor lehet már rendesen játszani vele?