Ma éppen hazafelé tartottam a boltból, és úgy gondoltam a járdán folytatom az utamat, mivel az valamilyen okból nem lejt úgy, mint az út, és könnyebben tekerek rajta. Igen ám, csakhogy a nap szembe sütött és így későn vettem észre a szemmagasságban felém közeledő vadszőlő indát, ami ragacsos is, és jól arcon csapott, nem sikerült időben elhajolnom.

Ez még nem is lenne gond, a húgomnál szépen arcot mostam, és mire haza értem a tükör elé állva bizony egy indiánt pillantottam meg.

Az alatt a pár perc alatt az égő sérülésem láthatóvá is vált, szépen kipirosodott, és amolyan harci festék jelleggel csücsül az arcomon. Persze rohadtul fáj is, csütörtökön meg jelenésem van a kórházban, szóval addigra valahogy el kéne tüntetni.

Erre még az is rájön, hogy azzal riogatnak, meg fog látszani a babán, egy ismerősöm kislányán is látszik, hogy anno az anyját hátba ütötték, most 3 pötty van rajta azon a helyen. Jézusom, az én babámon mi lesz? Harci csíkok?

Remélem hogy nem, és csak amolyan babona ez!

Most éppen popsikrém van vastagon a foltokon, hogy minél előbb gyógyuljon, vagy halványodjon, és leégésnek tűnjön.