Írtam Divo oldalára az új dizijével kapcsolatban, és persze elolvastam a legújabb bejegyzését. Ekkor nekem is ihleten támadt, hogy leírjam mit műveltem már megint.

Sajnos a mozgás már nem megy olyan gyorsan, és nem is vagyok olyan kecses, mint egy hattyú.

Mindamellett rohadtul kihagytam a védőnői beszámolómat is, gyorsan meg is ejtem.

72 kg a 30. héten, ami 7 kg-os hízást jelent eddig. Vérnyomás alacsony volt kicsit, 95/60. Nálam ez már normálisnak számít.

Még van 10 hetem vissza, tehát indul a visszaszámlálás.

Na szóval a mozgásom már nem a régi, ha nagyon lehajolok akkor meg jön vissza a savam, hála a gyerkőcnek, mivel nagyon izeg-mozog amikor fenn van. Márpedig sokat van fenn.

Ma éppen pihenős napja van, de azért érezteti velem, hogy ott van. Ó, legyen már vége! Igaz ha kibújik, akkor meg lehet azt kívánom majd, maradt volna még benn egy kicsit.

Ma a jó idő ismét kicsalt, hogy végre befejezhessem a hintaágyam renoválását, és lecsiszolgattam a hátlapot. Eddig oké is. Felakasztani kicsit macerásabb volt, de azért nem fogott ki rajtam, a csavar helyére vezetéket dugtam, és megcsavartam a végét, mint valami malacfarkat, ez ugye így benn maradt a lyukban, és felkötöttem. Kettő csavar fogja az ülőrészhez, szóval két helyen rögzítettem.

El is kezdtem festeni, ám nem volt olyan egyszerű. Először is, a hasam útban volt, nehezen fértem hozzá a belső feléhez. Aztán ott volt az a gond, hogy nem szögletes a hintaágy kerete ugye, hanem hengeres, így valahogy alulról is meg kellett oldanom a festést. Hát az úgy sikerült, hogy az egyik tartórudat egy kis helyen újra kellett festenem, mert a viharban lepattant a festék róla (kinn hagytam na).

Sikeresen ráfaraltam, és lett egy fehér csík a fekete gatyómon. Na király! Jól van, semmi pánik, itthoni, meg majd kijön valamikor, remélem.

Aztán nem tudom hogyan sikerült, de a hajamat is összefestékeztem. Nem tűrtem el oldalt a hajam, csak hátul összefogtam. Felvettem egy kesztyűt a festéshez, hogy ne legyen festékes a kezem. szerintem nem vettem észre, hogy festékes lett a kesztyű, és autómatikusan beletúrtam a hajamba, hogy eltűrjem.

Csak idebenn vettem észre, hogy össze van ragadva a hajam, és sehogy nem akart kijönni a festék. Vízzel tuti nem, higítóval próbálkoztam, ami borzalmasan marta az orromat. Szerintem a hajamnak sem jó annyira.

Na mindegy, azért valamennyire sekerült kiszedni, szét tudtam fésülni a hajamat, de még így is látok benne itt-ott fehér csíkokat.

Hát ez tök szuper, ugyanis kedden UH-ra megyek, és hajmosással ez biza nem jön ki. Zománcfesték.

Ááááá, ez nagyon nem az én napom!