Már alig vártam, hogy lássam a kisbabámat a 4D felvételén, erre szégyenlősködött és nem láttam belőle szinte semmit.

Először ugye az endokrinológiára mentünk párommal, mivel kontrolla kellett mennem. Ugye havonta kell járnom.

Kilencre kellett ott lennem, hiszen én vagyok mindig az első, de késett a doktornő fél órát. Kezdtem aggódni, mivel tízre oda kellett volna érni a 4D-re.

Szerencsére hamar végeztem, a hormonjaim határon belül vannak, csodálatos lett a vérvétel eredménye, így kell továbbra is szednem a gyógyszert. 

Kaptam újabb beutalót TSH-ra, valamint kontroll április 16-án.

Már ötven volt mire kijöttem, így gyorsan felmentünk a harmadikra, ahol az UH-t csinálták, ott van a 4D is.

Megjött a doki, hozta a kis fém kazettát a pénznek. Bementünk, odaadtam a lemezt, elindította a felvételt, felfeküdtem, és nekiálltunk nézelődni. A gép szerint kicsit több mint 26 hetes, pedig most töltöm a 26-ot, szóval lehet a végére kicsit nagyobb babánk lesz, mint számoltam.

Első kérdés: "Kislány ugye?" Hát nem tudjuk, de akkor biztos. Azt mondta nagyon úgy néz ki, hogy leányzó a baba.

Én is arra tippeltem, mivel kukit azt még mindig nem láttam rajta.

Szóval megméregette szépen, kb. 961 g körüli a baba. gyarapodunk szépen. Mindene megfelelő, mindene megvan, szépen mocorog, éreztem is, ahogy rugdos vizsgálat közben.

A feje jobb oldalon a köldököm mellett van jelenleg. És igen, mire a 4D-re váltottunk volna, elkezdett elbújni, hátat fordított nekünk, és kezével kitakarta az arcát is.

Többször is próbáltuk megnézni, hiába, mire megtaláltuk a megfelelő pontot, a keze megint az arca előtt volt, és teljesen összekucorodott.

Tudta, hogy nézzük, ez hihetetlen. Nem is kellett fizetnünk érte, azt mondta a doki próbáljuk meg két hét múlva, hátha akkor összejön valami, szóval 26-án megint megyek nézelődni. Azt még nem tudni egyedül e, vagy párban, mivel párom dolgozik.

De van videóm, amin szépen látszik, ahogy mozog, van szívhang felvételem is benne, látszik a szíve ahogyan ver, így is nagy élmény a videó, mégha az arcát nem is mutatta nekünk.

Miután megkaptuk a lemezt átmentem az előjegyzésre, és felkértem magam a nőgyógyászatra.

Na ott is várni kellett, mivel csak egy hölgy volt az ablakban, és ő intézezte a telefonokat is. Mondtam is, ez nem az én napom, mindenhol várni kell.

Végre felmentünk a nőgyógyászatra, a vádőnőhöz vezetett az első utam, rutinosan kértem a poharat pisilni.

A mosdóban is várnom kellett, mert ott meg egy hölgy volt benn, aki vizsgálat előtt kapott valami hashajtót vagy mit, és befoglalta a WC-t.

Gyorsan pisiltem, és már ment is vissza. Szegény.

Védőnőnél megmértek, 70,8 kg, erős szívhangja van  a babának, amit végre párom is élőben hallhatott. Annyira csodálatos így sokadjára is hallani őt.

A hízással vigyáznom kell, mert szinte hetente feljön 1-1 kiló, szóval vissza kell vennem, inkább csak babára szabad már híznom. Na persze csak pocakon látszik a dolog, máshová nem szedtem fel, vagy nem igazán, én nem vettem észre.

Amíg vártam a soromra, addig beszédbe elegyedtem egy friss kismamával, még nem tudja mennyi idős, most maradt ki neki a menzesz.

Rám nézett és azt mondta lányom lesz. A védőnő meg is kérdezte, miből gondolja ezt, hasforma talán? Azt mondta megérzés, mindenkinek meg szokta tudni mondani mire számíthat. Mondtam neki, hogy UH-n is azt mondták kislány. Hát majd kiderül, még nézzük párszor.

Nőgyógyásznál is minden rendben ment, és a szokásostól eltérően kaptam leletet is, nem csak a kiskönyvet töltötte ki.

D-vitamint kell szednem pluszba, mivel én nem terhes vitamint szedek. Ez van, szóval vettem egy doboz Eurovit D-vitamint.

A nap végén egy jól megérdemelt Big Mac, és irány haza. Az idő nagyon pocsék volt, a hangulatom, annál kevésbé, inkább csak elfáradtam, a szél kivette belőlem az erőt.

További programom lásd a naptáron.

Ezeket a képeket sikerült kimentenem, amin látszik, hogy nincs kuki, vagyis én nem látom rajta.

 

Vissza a bloghoz

Súgó Még nincs hozzászólás.