Ha jól emlékszem, ez biza még kimaradt, bár szerintem inkább így a 3. trimeszterben aktuális a dolog. Vagyis a kívánósság, azaz nálam nem kívánósság is volt, de részletesen lejjebb fejtem ezt ki.

Először is az első trimesztert venném górcső alá. Hiszen én ott fogytam. Sokan úgy vannak vele, hogy inkább többet esznek, mert kívánják az ételt és a környezetüknek ez tűnik fel. Ekkor teszik fel a kérdést: "Nem vagy te terhes?". Sokan azonnal rávágják, hogy dehogy, aztán kiderül, hogy de-de.

Nálam pont a fordítottja történt. A munkahelyemen is feltűnt már a csajoknak, hogy nem azzal a hatalmas étvággyal ülök asztalhoz kajaidőben, sokkal kevesebbet ettem, volt hogy semmit. Ezért nem is gondoltak nálam először terhességre, mivel ugye az az általánosan elfogadott, hogy eszel, mint aki egyfolytában éhezik.

Na igen, szóval nem nagyon ettem. Az első védőnői vizsgálat nálam a 6. héten volt, mivel a kedves nőgyógyász bácsi nem hívott vissza szívhang ellenőrzésre, hanem elküldött a védőnőhöz.

Előtte már a háziorvosnál kiderült ugye, hogy struma gyanú áll fenn nálam, ezért én már úgy mentem oda a védőbe, hogy ezt közöltem, így kiállították a kiskönyvemet és le is mértek.

6. hét 62 kg

Na igen, a munkahelyen még 64-65 kg körül mozogtam, volt, hogy 67-re is felment, olyankor jöhetett az abonett és a visszafogott étkezések.

Mivel nem hívtak vissza vizsgálatra, így magamnak kellett intézkednem, és kértem beutalót 8. heti UH vizsgálatra.

Ezután ismét méreckedés történt, ami nem sok változást hozott, ugyanis még mindig nem kívántam semmit, volt hogy egy nap csak egyszer ettem. Azért arra figyeltem, hogy főtt ételt is egyek, de legtöbbször csak a húsleves csúszott le.

8. hét 63 kg

Közben sok izgalom volt ugye a pajzsmirigyem miatt, amit már olvashattatok. Enni még mindig nem nagyon akartam, ráadásul a Propycil mellett kerülnöm kellett a gyorfagyasztott ételeket is, több-kevesebb sikerrel, mert szinte kikerülhetetlenek.

Azért igyekeztem enni, de nem ment, egyszerűen nem kellett semmi, így a a következő védőnői vizsgálaton megint fogyóba kerültem.

14. hét 62 kg

Egyáltalán nem tűntem terhesnek, pedig azt vártam, hogy kicsit már látszani fog. Oké, a pocakom, ami előtte is megvolt, az maradt a helyén, de azt felismerem, hogy kis hájacska, és nem baba.

A 2. trimeszterben aztán eljött a vízválasztó, elkezdtem enni, igaz nem volt mindegy hogy mit. Először is zsíroskenyér kellett paradicsommal, szinte egész nap azt ettem. Az ünnepek között hugomhoz mentünk pihenni, ott is megvolt a rendelésem, legyen zsír meg paradicsom. Aztán rákaptam a pirítósra, paradicsommal persze, majd a joghurtra kiflivel, nagypoharas joghurtra. Szinte minden héten mást akartam. 

Tudni kell, hogy a joghurtot eddig nem nagyon szerettem, megvan hogy melyikeket eszem meg, és azt is egy hónapban 1x vagy 2x, nem voltam soha nagy joghurtos.

Aztán a 18. hetemre valahogy elmúlott ez a vágy, azért eszem még joghurtot, de csak kis poharast, vagy ivósat, abból is a kicsiket.

18. hét 65,8 kg

Elkezdtem végre hízni, már látszott is rajtam egy picit a terhességem, de még nem látványosan. Ami nem is baj mondjuk, hiszen nem akarok a végére elgurulni, és a babának sem jó, ha túl sokat hízik a kismama.

Innentől kezdve bármit megettem, visszaállt a régi rend, olykor-olykor megkívánok ezt-azt, akkor azt megveszem, és pár napig nem is mondok le róla.

20. hét 66 kg

Itt nem sokat szedtem fel a 18. és a 20. hét között, de a 21. hétre már látványosabb volt a változás.

21. hét 67 kg

Bizony, 1 hét alatt 1 kg feljött. Aztán megcsináltattam a 24. heti terheléses vércukor vizsgálatot, amitől nagyon rosszul lettem, hasmenésem lett, felpuffadtam, és most megint úgy vagyok, hogy nem nagyon kell semmi kaja, válogatok. Szendvicseket, melegszendvicseket eszek, egy tányér valamilyen főtt kaját, rengeteg kamilla teát iszom, napi szinten kb. 3 fél literes bögrével.

A 24. héten felálltam a mérlegre a kórházban és olyan 70-71 kg között mozogtam. Nem digitális mérleg volt, szóval talán jól olvastam le, de a 70 az tuti.

25. hét 70 kg

Ezt mérte a védőnő tegnap. Este pedig narancsot ettem, amit egy évben, hát, igazából egy évben egy darabot sem eszem, mivel nem nagyon vagyok oda érte, a mandarin nálam a kedvenc, az kilószámra jöhet.

Szóval én magam is meglepődtem, de volt még egy darab narancs a spájzban, és én befaltam, sőt lehet ma is veszek egyet.

Egyszerűen isteni volt, pedig tényleg nem vagyok oda érte, semmi narancsosért, üdítőt sem iszom narancsosat, inkább citromosat.

Szóval azt hiszem, megint eljött egy válogatós korszak, és nem fogok túl sokat magamra szedni.

Az eredeti testsúlyomhoz képest 5 kg-ot híztam, és olyan cuki pocom van, szóval tök jó vagyok így.

A lehajolás így sem nagyon megy, szóval jó lenne tartani ahogy lehet.

Majd meglátjuk 

Vissza a bloghoz

Súgó Még nincs hozzászólás.