Decemeber 1-jén mentem a nyaki UH-ra, hogy megtudjam végre, mi is van a nyakammal. Na meg ugye, hogy a doktornő tudja mi van vele?

Korábban már írtam, hogy ahhoz képest, hogy kismama vagyok, és elvileg sürgős lett volna a nyaki UH is, csak egy hónap múlvára kaptam időpontot. November elején vették észre a bibit, és december 1-re kaptam ugye időpontot, pedig mondtam, hogy babát várok. Sebaj, addig izgultam, hogy mi is lesz majd.

Persze nem voltam túl türelmes, ami mondjuk abból is adódott, hogy eljött az én időpontom, és olyan emberkék jutottak be előttem, akiknek még beutalójuk sem volt, valamelyik nővérkének az ismerősei voltak, vagy dokié, de nem is érdekel, lényeg, hogy pofátlanul bementek előttem.

Szerencsére hamar végeztek, végre szólítottak, ott ugyanis úgy működik, hogy kijön az asszisztens, vagy a doki, igen a doki, és megnézi kik vannak felírva, felolvassa a neveket, és beszedi a papírokat. Aztán behívnak minket szépen sorban, vagy majdnem sorban ugye...

A lényeg, hogy ott voltam végre, izgultam, közben egy új doktornő rajtam tesztelte a készüléket még a tényleges vizsgálat előtt. Rengeteg képet nyomtattak, egy csomó számomra idegen szóval dobálóztak, közben a fejemet mereven felfelé kellett tartani fekvő helyzetben.

Megkaptam az eredményeket, cystás akármicsoda, stb, te jó ég, mégis mit találhattak?

Na most akkor még izgulhattam csütörtökig, akkor tértem vissza a doktornőhöz.

Na ő frankón meg is ijedt az eredményektől, azonnal lerohant a sebészetre! Anyukám volt velem, kint várt, látta, hogy elrohan a doki, ő is izgult már, hogy mi lehet. Nagy sokára visszatért, azt mondta pestre kell mennem szövettanra. Hogy mi van? Szövettan? Na most tényleg megijedtem!

Az ijedség oka ez volt:

"A bal lebeny-isthmus átmenetben malignus morfológiára gyanús."

Vagyis rák gyanús kismama lettem, ha negatív, akkor ráérünk, ha pozitív, akkor műtét.

Azért gondolhatjátok, hogy minden oké, mert most nem írnám ezt a blogot nektek, de valóban nagyon ijesztő volt belegondolni az egészbe, hogy mivan HA?

Anyukám halálra ijedt, talán jobban, mint én. Első baba, első unoka. Na meg első lánya.

December 8-án kellett megjelennem szövettanra sürgősségivel. Természetesen pont arra a napra volt időpontom a 12. heti UH-ra. Na arra most nem kellett így elmennem.